Igazi klasszikus példa az úgynevezett „yield trap” esetre. Saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy mit is jelent ez a kifejezés. Hogy mennyit vesztettem ezen a befektetésen, a cikkből kiderül.
A „yield trap” magyarul leginkább hozamcsapda-ként fordítható. Ez egy befektetési kifejezés, amely arra utal, amikor egy részvény vagy eszköz látszólagosan vonzóan magas hozamot kínál (például osztalékhozamot), de valójában az alapvető pénzügyi mutatói gyengék, és hosszú távon veszteséget okozhat.
A hozamcsapdák jellemzően olyan cégeknél fordulnak elő, amelyek a magas osztalékot a pénzügyi fenntarthatóságuk rovására tartják fenn, vagy amelyeknél a részvényárfolyam a gyenge teljesítmény miatt esett le jelentősen, így a hozam aránya megtévesztően magasnak tűnik. Az ilyen befektetések kockázata, hogy a osztalékhozam idővel csökken, vagy akár megszűnik, és az eszköz értéke is tovább zuhanhat.
A fenti eset történt a Leggett & Platt cégnél is. Én 2022 decemberében vásároltam Leggett & Platt (LEG) részvényt, amikor $1,76 volt az éves osztalék, a vétel $32 alatti árfolyamon történt, ami a vásárlás pillanatában 5,5% osztalékhozamnak felelt meg.
Minden nagyon jónak tűnt, hiszen a cég közel $50 feletti árfolyamról (2021 március) esett a $30 körüli szintre.
Az osztalékfizetési arány még az egészséges tartományban volt 80% alatt, aztán megtörtént, a legrosszabb…
A Leggett & Platt 2023-ban is folytatta az osztalék emelést, aminek az eredménye az lett, hogy az osztalékfizetési arány (payout ratio) 100% közelébe, majd fölé ment, ami azt jelentheti, hogy a cég osztalékot a nyereségén túl, akár hitelből is fizeti, ami hosszú távon kockázatos.
Ez történt a Leggett & Platt (LEG) cégnél is, 2024 tavaszáig, amikor is osztalékvágást jelentettek be. Az osztalék vágás (dividend cut) hírére az cég részvény árfolyama esni kezdett, ennek következtében az osztalékhozam ismét emelkedni kezdett…
A Leggett & Platt (LEG) részvény osztalékhozama 2024 decemberében 2 évvel a saját részvény vásárlásom után jelenleg 8,5%-on áll, ami 3%-al magasabb, mint a vételi osztalékhozam volt.
A probléma azonban, hogy jelenleg éves $0,2 vagyis 20 centet fizet a LEG osztaléknak egy részvény után, míg 2022-ben ez az érték $1,76 volt vagyis az osztalék értéke közel 90% kevesebb, mint 2 éve volt.
Következhet a kérdés, hogy a részvény árfolyama miként alakult az elmúlt 2 évben, bizony itt sem jobb a helyzet, mivel közel 60%-ot esett.
A saját befektetésem egy igen jó “tanulópénz” volt a “yield trap” esetre, mivel közel 60%-ot veszítettem ezen részvénnyel.
Ezen a grafikon jól lehet látni, hogy egy egészséges osztalékfizetési aránnyal rendelkező cégnek miként néz ki a grafikonja.
A grafikon a Microsoft (MSFT) céghez tartozik, ahol a payout ratio 30% alatt van, miközben az osztalékfizetés mértékét folyamatosan növelte a cég 2020 óta. A Microsoft (MSFT) részvény tökéletes ellenpéldája a “yield trap” azaz a hozamcsapdának, a Leggett & Platt (LEG) részvény pedig tankönyvszerűen mutatja be a “yield trap” jelenséget, amit én a saját bőrömön tapasztaltam meg.
Miért olyan nehéz kimondani, hogy „nem fér bele”? Miért feszengünk, ha szóba kerül a fizetés, a spórolás vagy épp az anyagi nehézség?
A pénzről való hallgatás sok magyar családban, párkapcsolatban és barátságban szinte szabályként működik – pedig a csend gyakran többet árt, mint egy őszinte beszélgetés. Ebben a cikkben feltérképezzük, honnan ered ez a tabu, mi tartja életben, és hogyan törhetjük meg végre.
Az S&P 500 elmúlt három éve, és amit megtanultam róla.
Őszinte leszek: 2021 végén úgy éreztem, hogy jól döntöttem. Megvettem az S&P 500-at, hátradőltem, és azt hittem, majd a piac elvégzi helyettem a munkát. És valóban – eleinte minden szépnek tűnt. Aztán jött 2022. És vele együtt a zuhanás, a kétségek, a hírek, az infláció, a pánik. És én csak tartottam. Vártam. Hittem. 2025 elején az index minden idők csúcsára emelkedett… én mégsem adtam el. Mire léptem volna, már késő volt.